Wellisch Andor
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Wellisch Andor | |
| Született | Wellisch Andor István 1887. február 14. Budapest |
| Elhunyt | 1956. március 6. (69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Wellisch Alfréd |
| Foglalkozása | műépítész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (43-1. sírbolt)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wellisch Andor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vágvecsei Wellisch Andor, teljes nevén: Wellisch Andor István, 1946-tól Vecsey Andor (Budapest, 1887. február 14. – Budapest, 1956. március 6.)[3] zsidó származású magyar műépítész, Wellisch Alfréd építész fia.
Pályafutása[szerkesztés]
Vágvecsei Wellisch Alfréd építész és baranyavári Ullmann Vilma gyermekeként született. 1910-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műegyetemen, majd Németországban munkálkodott Bruno Möhringgel és Kaufmann Oszkárral. 1912-ben belépett apja irodájába, s 1914-ben átvette azt. Eleinte belső berendezések tervezésével foglalkozott, amit később budapesti villák, nyaralók, az első világháborút követően pedig nagyobb bérházak, illetve az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. számára számos bányatelep lakó- és kiszolgáló épületei (kultúrház, templom, iskola, vendéglő stb.) valamint ipari épületek egészítettek ki. 1925-ben adták át az általa tervezett rákosi lóversenypálya létesítményeit, melyek építését a Budapesti Új Lóversenytért Építő Rt. finanszírozta, s melynek épületeit a szaksajtóban Alpár Ignác mutatta be. Wellisch munkája során több helyen is megfordult. Irodájának vezetője 36 évig Vydareny Iván volt, aki jelentékeny részt vett ki a tervezési munkálatokból. 1920. november 15-én Budapesten házasságot kötött a nála 7 évvel fiatalabb, evangélikus vallású Brabecz Alice-szal, Brabecz Gyula és Führer Erzsébet leányával.[4] 1946-ban Wellisch családi nevét Vecsey-re változtatta.[5] Sírja a Farkasréti temetőben áll.
Érdekesség, hogy már gimnáziumi tanulmányai alatt – a nyár szünetek idején – dolgozott édesapja irodájában.[6] Számos tervpályázaton vett részt.[6]
Számos épületén art déco formai megoldások, díszítések figyelhetők meg.[7]
Ismert épületeinek listája[szerkesztés]
| Cím | Név | Év | Megjegyzés | Kép |
|---|---|---|---|---|
| Virányos | villa | 1910 k. | ||
| Budapest, Izsó u. | Márkus-féle bérvilla | 1910 | ||
| Budapest, Visegrádi u. | bérház | 1912-1914 | ||
| Budapest, Garas u. | Lukács-bérvilla | 1912-1914 | ||
| Budapest, Retek u. | bérház | 1912-1914 | ||
| Budapest, Trombitás u. | villa | 1912-1914 | ||
| Pétfürdő | Nitrogénművek és lakótelepe[7] | 1931 | Münnich Aladárral és Quittner Ervinnel | |
| Budapest, Hargita u. 6. | lakóház[7] | 1932 | ||
| Budapest, Váci u. 9. | Corso mozi átépítése[7] | 1936-1937 | ||
| Budapest, Petőfi tér 3. | lakóház[7] | 1937-1938 | ||
| Budapest, Tas Vezér u. 28. | lakóház[7] | 1939 |
|- | | |[[]] | |
|}
Tervben maradt épületek[szerkesztés]
- ?: Generali Biztosító palotája, Budapest, Ferenc József tér[6]
- ?: MÁV tisztviselőházak[6]
- ?: bérháza, Budapest, Kálvin tér[6]
- ?: Palatinus-házcsoport[6]
- ?: bankpalota, Fiume (65 terv közül II. díj)[6]
- ?: interieur (Hauszmann-díj)[6]
- 1914: Rákosmezei Gazdasági Iskola, Budapest[6]
- 1914: Állami Főgimnázium, Aranyosmarót[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. polgári halotti akv. 178/1956. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. polgári házassági akv. 798/1920. folyószáma alatt.
- ↑ 39.163/1945 B.M. sz.
- ↑ a b c d e f g h i j k Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma, i. m., 257-259. o.
- ↑ a b c d e f Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, I. kötet, III., javított kiadás, 2022, 266. o.
Források[szerkesztés]
- (szerk.) Lakatos Mihály – Mészáros L. Edgár – Óriás Zoltán: Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma 1879–1929. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve, Vállalkozók Lapja, Budapest, 1930
- Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet I–II., Ariton Kft., Budapest, 2016–2017, ISBN 9789631266917 és ISBN 9789631297454
- Budapest 100
- Tóth Vilmos: A két Wellisch Népszabadság, 2001. december 17.